Az 1960-as �vek m�sodik fel�ben egy Csehszlov�k export/import c�g, a MOTOKOV ami a JAWA �s a PS export�re is volt lehets�gesnek l�tta egy kis,k�nny� motorker�kp�r piacra-dob�s�t melyhez bizonyos orsz�gokban jogos�tv�ny sem kell. Valami a francia gy�rtm�ny� SOLEX-re gondolt amit akkoriban igen j�l vettek az emberek de k�s�bb elvetett�k az �tletet. Az �tlet elvet�se r�v�n a Motokov �rdekl�d�s�t vesztette a PS �ltal gy�rtott kismotorok ir�nt �s megegyeztek,hogy nincs ir�ntuk kereslet a piacon. Ezzel a PS nem �rtett egyet �k nagy lehet�s�geket l�ttak a piacban �s fojtatt�k a tervez�st �s legink�bb egy ped�l-ind�t�s� motorra gondoltak a n�met piac r�sz�re. K�t tervez� G.Ulicky �s J.Safar�k azt a feladatot kapt�k, hogy tervezzenek meg k�t verzi�t egy kis motorb�l. Az els� verzi� nagyobb kerek� legyen "23" a m�sik pedig kisebb "16"-os. �gy gondolt�k,hogy a nagyobb kerek�t k�ne export�lni ez�rt egy motort a 28-as t�pust ezzel a ker�kkel kezdt�k el gy�rtani. Volt egy m�sik fejleszt�s is kil�t�sban, a 100-as t�pus melyet 1970-ben gy�rtottak tesztel�s c�lj�b�l �s 1971 tavasz�n megkezdt�k a sorozatgy�rt�st. A motor nem rendelkezett h�ts� rug�z�ssal de egy �jfajta gy�jt�ssal rendelkezett mely egy piros dobozban kapott helyet amit dinam�nak neveztek. Ez a gy�jt�rendszer akkoriban vil�gels� volt a motorokon mert addig csak aut�kon haszn�lt�k. A 28-as tipus egy teljesen �j gener�ci�t k�pviselt a PS �ltal gy�rtott motorok k�zt �gyhogy �gy d�nt�ttek,hogy nem JAWA lesz a neve. A k�t gy�rt� (PS, JAWA) k�zt k�t�tt t�rsszerz�d�s is felbomlott �s a PS nem akarta a Manet nevet haszn�lni. Egy j� m�rkanevet neh�z tal�lni de az�rt m�gis siker�lt. Akkoriban Csehszlov�ki�ban ment egy h�res sl�ger melynek Babettasla do sveta volt a c�me(Babetta egy n�i n�v). A gy�rt� �gy gondolta, hogy ez a n�v -BABETTA- a vil�gpiacon is meg�lln� a hely�t �s �gy d�nt�ttek, hogy ez lesz a motor neve. Az elad�si �rt�kek kiel�g�t�k voltak �gyhogy a PS el kezdte gy�rtani a kisebb kerek� verzi�t is.1973-ban a 206-os t�pusjelz�s� motor sorozatgy�rt�sa megkezd�d�tt. A motort legink�bb N�metorsz�gba,Hollandi�ba �s az USA-ba export�lt�k. A Babetta 206 egy ped�lind�t�s� s�rl�d�skapcsol�s modell volt melynek egyszer�s�g�t a vil�gpiac j�l fogadta olyannyira,hogy 1974-ben N�metorsz�gban a motor tervez�si d�jat is nyert. 18 000 darabot adtak el bel�le N�metorsz�gban �s 60 000 db-ot szerte a vil�gon. A motor vil�gismert robog�v� v�lt. 1975-ben a PS �talak�totta a motor h�ts� r�sz�t ahol egy rug�s leng�scsillap�t� kapott helyet. Ez a modell a Babetta 207-es olyan nagy sikernek �rvendhetett,hogy 1976-ban az exportra sz�nt modellek 100%-�t eladt�k. Nyugat-N�metorsz�gban adtak el bel�le egyed�l 20 000-darabot.A mai napig ezek k�z�l a motorok k�z�l m�g nagyon sok �ton van. V�g�l is bel�tta a Motokov c�g a hib�j�t melyet akkor v�tett amikor nem t�mogatta a robog� forgalmaz�s�t �s z�ld utat adott a j�v�beli �j�t�soknak. R�vid id�n bel�l a PS l�trehozott t�bb v�ltozatot is :207-200,207-300,207-400,207-500 k�l�nb�z� orsz�gok r�sz�re. N�metorsz�g �s Hollandia sz�m�ra egy speci�lis 25Km/h-s v�ltozatot. Az egyes�lt �llamoknak egy 30Km/h-s v�ltozatot �s a hazai piac r�sz�re egy 40Km/h-s modellt is. Volt egy k�t�l�ses v�lt. is. A ps �s a Motokov tudta,hogy semmi nem tart �r�kk� �gy h�t egy �j modell tervez�s�t is elkezdt�k. 1983-ban egy �j modell a 210-es l�tta meg a napvil�got. Ez a modell a 207-es koncepci�n alapult de teljesen �j volt a "design" �s a sima s�rl�d�skapcsol�t egy �j k�tsebess�ges automata v�lt� v�ltotta fel. A n�met piacon az egysebess�ges 207-est jobban kedvelt�k ez�rt oda tov�bbra is azt export�lt�k. A 210-es k�l�nb�z� verzi�i 25 �s 50Km/h-k�zt "tudtak menni" de egy kis tunninggal k�nnyed�n el�rt�k a 60Km/h-t is. A PS szint�gy a JAWA egy nagyobb c�g, a ZVL t�rsv�llalatai voltak. A ZVL egy szlov�k neh�zipari v�llalat.(a PS- t a rendszerv�lt�s ut�n kiprivatiz�lt�k ami nem tett t�l j�t neki) A hidegh�bor� kezdet�vel a fegyver �s katonai eszk�zgy�rt�s �jraindult �gy h�t a motorgy�rnak el kellett k�lt�znie POVAZSKE-b�l. 1985 v�g�n a gy�rat Koloravo-ba k�lt�ztett�k �s azt hitt�k minden �gy fog menni ahogy azel�tt. Rosszul hitt�k. A gy�rba nem vittek �t minden korszer� berendez�st �s a k�pzett munk�sok is mind Povazske-ben maradtak ez�rt magyar vend�gmunk�sok tal�ltak �ll�st a gy�rban. Ez a min�s�g roml�s�t jelentette m�gpedig annyira, hogy j� p�r motor az els� 100KM megt�tele ut�n meghib�sodott. A motorokat nem lehetett eladni �s a JAWA teljesen t�r�lte kapcsolatait a PS-sel mert nem akarta,hogy a c�g rossz h�re lerontsa a JAWA j� h�r�t. Azt�n 1994-ben a helyzet megv�ltozott. A Babetta t�rsszerz�d�st k�t�tt a Piaggio-val �s elkezdtek motorokat gy�rtani Korado n�ven. Az�ta a gy�rban �jra rend van �s folyik a munka.Az 1960-as �vek m�sodik fel�ben egy Csehszlov�k export/import c�g, a MOTOKOV ami a JAWA �s a PS export�re is volt lehets�gesnek l�tta egy kis,k�nny� motorker�kp�r piacra-dob�s�t melyhez bizonyos orsz�gokban jogos�tv�ny sem kell. Valami a francia gy�rtm�ny� SOLEX-re gondolt amit akkoriban igen j�l vettek az emberek de k�s�bb elvetett�k az �tletet. Az �tlet elvet�se r�v�n a Motokov �rdekl�d�s�t vesztette a PS �ltal gy�rtott kismotorok ir�nt �s megegyeztek,hogy nincs ir�ntuk kereslet a piacon. Ezzel a PS nem �rtett egyet �k nagy lehet�s�geket l�ttak a piacban �s fojtatt�k a tervez�st �s legink�bb egy ped�l-ind�t�s� motorra gondoltak a n�met piac r�sz�re. K�t tervez� G.Ulicky �s J.Safar�k azt a feladatot kapt�k, hogy tervezzenek meg k�t verzi�t egy kis motorb�l. Az els� verzi� nagyobb kerek� legyen "23" a m�sik pedig kisebb "16"-os. �gy gondolt�k,hogy a nagyobb kerek�t k�ne export�lni ez�rt egy motort a 28-as t�pust ezzel a ker�kkel kezdt�k el gy�rtani. Volt egy m�sik fejleszt�s is kil�t�sban, a 100-as t�pus melyet 1970-ben gy�rtottak tesztel�s c�lj�b�l �s 1971 tavasz�n megkezdt�k a sorozatgy�rt�st. A motor nem rendelkezett h�ts� rug�z�ssal de egy �jfajta gy�jt�ssal rendelkezett mely egy piros dobozban kapott helyet amit dinam�nak neveztek. Ez a gy�jt�rendszer akkoriban vil�gels� volt a motorokon mert addig csak aut�kon haszn�lt�k. A 28-as tipus egy teljesen �j gener�ci�t k�pviselt a PS �ltal gy�rtott motorok k�zt �gyhogy �gy d�nt�ttek,hogy nem JAWA lesz a neve. A k�t gy�rt� (PS, JAWA) k�zt k�t�tt t�rsszerz�d�s is felbomlott �s a PS nem akarta a Manet nevet haszn�lni. Egy j� m�rkanevet neh�z tal�lni de az�rt m�gis siker�lt. Akkoriban Csehszlov�ki�ban ment egy h�res sl�ger melynek Babettasla do sveta volt a c�me(Babetta egy n�i n�v). A gy�rt� �gy gondolta, hogy ez a n�v -BABETTA- a vil�gpiacon is meg�lln� a hely�t �s �gy d�nt�ttek, hogy ez lesz a motor neve. Az elad�si �rt�kek kiel�g�t�k voltak �gyhogy a PS el kezdte gy�rtani a kisebb kerek� verzi�t is.1973-ban a 206-os t�pusjelz�s� motor sorozatgy�rt�sa megkezd�d�tt. A motort legink�bb N�metorsz�gba,Hollandi�ba �s az USA-ba export�lt�k. A Babetta 206 egy ped�lind�t�s� s�rl�d�skapcsol�s modell volt melynek egyszer�s�g�t a vil�gpiac j�l fogadta olyannyira,hogy 1974-ben N�metorsz�gban a motor tervez�si d�jat is nyert. 18 000 darabot adtak el bel�le N�metorsz�gban �s 60 000 db-ot szerte a vil�gon. A motor vil�gismert robog�v� v�lt. 1975-ben a PS �talak�totta a motor h�ts� r�sz�t ahol egy rug�s leng�scsillap�t� kapott helyet. Ez a modell a Babetta 207-es olyan nagy sikernek �rvendhetett,hogy 1976-ban az exportra sz�nt modellek 100%-�t eladt�k. Nyugat-N�metorsz�gban adtak el bel�le egyed�l 20 000-darabot.A mai napig ezek k�z�l a motorok k�z�l m�g nagyon sok �ton van. V�g�l is bel�tta a Motokov c�g a hib�j�t melyet akkor v�tett amikor nem t�mogatta a robog� forgalmaz�s�t �s z�ld utat adott a j�v�beli �j�t�soknak. R�vid id�n bel�l a PS l�trehozott t�bb v�ltozatot is :207-200,207-300,207-400,207-500 k�l�nb�z� orsz�gok r�sz�re. N�metorsz�g �s Hollandia sz�m�ra egy speci�lis 25Km/h-s v�ltozatot. Az egyes�lt �llamoknak egy 30Km/h-s v�ltozatot �s a hazai piac r�sz�re egy 40Km/h-s modellt is. Volt egy k�t�l�ses v�lt. is. A ps �s a Motokov tudta,hogy semmi nem tart �r�kk� �gy h�t egy �j modell tervez�s�t is elkezdt�k. 1983-ban egy �j modell a 210-es l�tta meg a napvil�got. Ez a modell a 207-es koncepci�n alapult de teljesen �j volt a "design" �s a sima s�rl�d�skapcsol�t egy �j k�tsebess�ges automata v�lt� v�ltotta fel. A n�met piacon az egysebess�ges 207-est jobban kedvelt�k ez�rt oda tov�bbra is azt export�lt�k. A 210-es k�l�nb�z� verzi�i 25 �s 50Km/h-k�zt "tudtak menni" de egy kis tunninggal k�nnyed�n el�rt�k a 60Km/h-t is. A PS szint�gy a JAWA egy nagyobb c�g, a ZVL t�rsv�llalatai voltak. A ZVL egy szlov�k neh�zipari v�llalat.(a PS- t a rendszerv�lt�s ut�n kiprivatiz�lt�k ami nem tett t�l j�t neki) A hidegh�bor� kezdet�vel a fegyver �s katonai eszk�zgy�rt�s �jraindult �gy h�t a motorgy�rnak el kellett k�lt�znie POVAZSKE-b�l. 1985 v�g�n a gy�rat Koloravo-ba k�lt�ztett�k �s azt hitt�k minden �gy fog menni ahogy azel�tt. Rosszul hitt�k. A gy�rba nem vittek �t minden korszer� berendez�st �s a k�pzett munk�sok is mind Povazske-ben maradtak ez�rt magyar vend�gmunk�sok tal�ltak �ll�st a gy�rban. Ez a min�s�g roml�s�t jelentette m�gpedig annyira, hogy j� p�r motor az els� 100KM megt�tele ut�n meghib�sodott. A motorokat nem lehetett eladni �s a JAWA teljesen t�r�lte kapcsolatait a PS-sel mert nem akarta,hogy a c�g rossz h�re lerontsa a JAWA j� h�r�t. Azt�n 1994-ben a helyzet megv�ltozott. A Babetta t�rsszerz�d�st k�t�tt a Piaggio-val �s elkezdtek motorokat gy�rtani Korado n�ven. Az�ta a gy�rban �jra rend van �s folyik a munka.